A vagyonosodási vizsgálat - APEH szerint vagyongyarapodási vizsgálat - egyik kérdésköre lehet a mezőgazdasági őstermelői tevékenység. Ez részint kedvező, részint pedig árulkodó jel lehet a vizsgálatok szempontjából. Mi most azzal a kérdéskörrel foglalkozunk, hogy milyen lehetőségünk adódik arra, hogy adózott többletjövedelmet tudjunk bizonyítani egy esetleges vagyonosodási vizsgálat esetén. Ez az egyik legegyszerűbb és legnagyszerűbb lehetőség arra, hogy néhány millióval "megdobjuk" adózott jövedelmünk nagyságát.

Miről is van szó? Amennyiben egyébként is mezőgazdasági őstermelést folytatunk (???!!!) sürgősen jelentkezzünk a területileg illetékes falugazdásznál, ahol mezőgazdasági östermelőként kérjük nyilvántartásba vétetni magunkat (és családtagjainkat). Regisztrált őstermelőként lehetőségünk lesz személyenként és évente 600ezerFt adómentes bevétel elszámolására (a jelenlegi törvényi előírások szerint). Ne feledkezzünk meg nyugtatömb vásárlásáról sem.

Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai 2008 (kivonatos rész)

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek?

A személyi jövedelemadó törvény1 rendelkezése szerint mezőgazdasági őstermelő az a nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét, a saját gazdaságában a szja-törvény 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítását végzi, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Mezőgazdasági őstermelőnek minősül a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemély is, továbbá a családi gazdálkodó és annak a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja is, az szja-törvény 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

Mezőgazdasági kistermelőnek az az őstermelő tekinthető, akinek az adóévben – jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett – őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem több 7 millió forintnál.

Saját gazdaság fogalma alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és eredményének felhasználása felett. Saját gazdaságban folytatott tevékenységnek minősül a vetőmag bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása is azzal, hogy ez utóbbiak esetén nem feltétel a termelés eredményének felhasználása feletti rendelkezési jogosultság.

A saját gazdaság fogalmánál nem a föld tulajdonjoga, hanem a mezőgazdasági őstermelői tevékenység folytatása a meghatározó. Ezért saját gazdaságban tevékenykedőnek kell tekinteni a bérbevevőt, haszonbérbe vevőt – illetve más ehhez hasonló jogviszony esetén a bérlőt –, ha az említett rendelkezési jogosultságát a bérelt földterületen gyakorolja. Az őstermelői tevékenység – amennyiben általános forgalmi adó alanyiságot eredményez – adószám birtokában gyakorolható azzal, hogy az adószám a lakóhely szerint illetékes adóhatóságtól igényelhető. Az őstermelőnek az igazolvány4 kiváltásakor az igazolvány kiállítója előtt nyilatkozatot kell tennie a termelésre és a saját termelésű termékek értékesítésére vonatkozó adatokról, továbbá arról, hogy rendelkezik olyan saját gazdasággal, amely alkalmas a nyilatkozata szerinti termelés és értékesítés elérésére, ideértve azt is, ha erdei melléktermékek gyűjtésével foglalkozik és rendelkezik a terület

Az őstermelői igazolvány kiváltása a 228/1996. (XII. 26.) kormányrendelet alapján történhet.

Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, valamint a termékfeldolgozás is akkor, ha az saját gazdaságban történő alapanyag felhasználásával történik. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül továbbá a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, valamint a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az szja-törvény 6. számú mellékletének II. pontjában felsoroltak valamelyikébe tartozik.

A mezőgazdasági termékek gyűjtése esetén akkor beszélhetünk mezőgazdasági őstermelői tevékenységről, ha a magánszemély a terület felett rendelkezési jogot gyakorlótól legalább szóbeli hozzájárulással rendelkezik a gyűjtésre és a gyűjtés eredményének felhasználására. A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 ezer forintot nem haladja meg. Amennyiben a virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevétel ennél több, akkor a bevétel egésze nem tekinthető őstermelésből származó bevételnek. Ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta, akkor az ellenérték kifizetésére ekkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások.

Az őstermelői igazolvány része az adóévre érvényesített értékesítési betétlap, amely egyben bevételi nyilvántartásnak is minősül. A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához tett nyilatkozatát kiegészítheti a közös háztartásban élő családtagjaival tett együttes nyilatkozattal, mely szerint a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet közös őstermelői igazolvány kiváltásával kívánják folytatni. Családtagnak minősül a magánszemély házastársa, egyeneságbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke, valamint az örökbe fogadó, mostoha és nevelőszülője. A közös igazolvány kiváltásának egyik feltétele, hogy minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania (pl. az általános forgalmi adó, az átalányadózás, a tételes költségelszámolás tekintetében). További feltétel, hogy a közös őstermelői tevékenység időszakában a családtagok egymással nem állhatnak munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban és a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. A közös őstermelői igazolványt annak a családtagnak a nevére kell kiállítani, akit a családtagok egybehangzóan megneveznek az együttes nyilatkozatukban. Ha a magánszemélyek közös őstermelői igazolvány alapján folytatják a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet és költségeiket tételesen számolják el, úgy az e tevékenységükből elért bevételeiket és költségeiket létszámarányosan megoszthatják. A bevételek és költségek igazolására a közös őstermelői tevékenységben résztvevő bármelyik magánszemély nevére kiállított bizonylat egyenértékű, kivéve a saját járműhasználattal kapcsolatosakat, mivel ezek a bizonylatok csak a költségelszámolásra egyébként jogosult őstermelő nevére kiállítva vehetők figyelembe. Saját gépjárműnek minősül a házastárs tulajdonában lévő gépjármű is. Közös őstermelői tevékenység folytatása esetén elég egy nyilvántartást vezetni a bevételekről és a költségekről, ugyanakkor e tevékenységgel összefüggő adókötelezettségnek külön-külön kell eleget tenni.

Az őstermelésből származó jövedelem bevallása

Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelő támogatások összegével csökkentett őstermelői tevékenységből származó éves bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, nem kell jövedelmet számolnia, és ezt a bevételét nem is kell bevallania. Amennyiben a magánszemély tételesen számolja el költségeit és az előzőekben ismertetett szabályok szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz, akkor nem kell az őstermelői tevékenységére tekintettel a jövedelmét levezetnie. Az egyszerűsített bevallási nyilatkozat a személyi jövedelemadó bevallásban tehető meg. Nyilatkozatételi jogával az is élhet, aki munkáltatói elszámolást, vagy adóhatósági adó-megállapítást kér.

vagyonellenor.hu