Nincs megfelelő törvényi felhatalmazása az adóhatóságnak arra, hogy az adóalanyok jövedelmei mellett a kiadásaikat is vizsgálja. Az adóhatóság nem tájékoztat megfelelően, mennyi ideig kell megőrizni az adózással kapcsolatos iratokat. A vagyonosodási vizsgálatok bizonyítási eljárásában több esetben is sérülhet a jogbiztonság követelménye.

Súlyos tévedések közvetlen veszélyét hordozza és a jogbiztonság, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmével fenyeget, ha az adóhatóság életszerűtlennek minősítve hagy figyelmen kívül bizonyos az adózói nyilatkozatokat. Az életszerűség meghatározása ugyanis szubjektív értékítélet tükröz. Ugyanilyen visszás következményekkel járhat, ha a kiadások bizonyításakor az érdemi megállapítások helyett a hivatalos létminimum-adatot veszik figyelembe, vagy ha a jövedelemigazolás során automatikusan eltekintenek a készpénz és a bemutatóra szóló értékpapírok beszámításától.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa figyelmeztetett, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogot, a jogbiztonságot csorbítja, ha az APEH az előzetes tájékoztatásával ellentétben vizsgálja az iratmegőrzési kötelezettségen kívül eső, már elévült időszakot és ehhez az igazolásokat, bizonyítékokat az adózóktól várja. Az ombudsman sürgette, előzzék meg, hogy a vagyonosodási vizsgálatok a kapcsolódó ellenőrzések miatt elhúzódjanak, ezért törvényben rögzítsék az ellenőrzés befejezésének objektív határidejét.

Az ilyen visszásságok elkerülése érdekében a biztos kezdeményezte az APEH elnökénél az adózói kötelezettségeket taglaló tájékoztatás, valamint az ellenőrzések gyakorlatának felülvizsgálatát, a megfelelő jogalap megteremtéséig pedig a vagyonosodási vizsgálatok felfüggesztését. Az állampolgári jogok biztosa javasolta a pénzügyminiszternek, hogy gondoskodjon a megfelelő törvényi alapok meghatározásáról, figyelembe véve az ombudsmani vizsgálat megállapításait.